Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület

A rendszerváltozás nyomán a műemlékek egy része kikerült az állam tulajdonából, más része azonban továbbra is állami tulajdonban vár többnyire nem-állami fenntartóra. Elsősorban kastélyainkra és kúriáinkra vonatkozik ez, hiszen ezek sorság és mai állapotát döntően meghatározta az államosítás az ezzel járó kényszerű funkcióváltás és az egykori folyamatos fenntartás hátterét jelentő birtokok megszűnése.

A mintegy 2000 kastélysorsú történeti épület – közöttük mintegy négyszáz, európai értelemben is kastélynak nevezhető – sorsa ma, finoman szólva mozgásban van. Azaz kisebb részük új vagy régi használóik erőfeszítéseivel és a műemlékvédők segítségével úgy-ahogy megújul vagy legalább megmarad olyannak, amilyen állapotba jutott, nagyobb része azonban továbbra is pusztul, romlik. Hiába a viszonylag nagy, gyakran romantikus, vagy csak nagyzoló álmokat jelentő érdeklődés, egy-egy kastély és a hozzá tartozó park felújításának, fenntartásának várható költségei és a szigorú, gyakran előreláthatatlan korlátozó előírások elriasztják a legelszántabb vállalkozókat is. Ha ehhez még hozzávesszük a tulajdoni és egyéb jogviszonyok, az ingatlanárak és a felelős szervek folyamatos változásait, valamint az egyre ritkább és költségesebb kivitelezői és restaurálási szaktudást, nem csodálható, ha ez az ezermilliárd forintnál is nagyobb értéket jelentő „ingatlan-állomány”, a nemzeti vagyon hosszú távon talán legjelentősebb része jelenleg nem képes méltó állapotba és helyére felemelkedni. Mégis, mind e nehézségeken túl, a megújulás folyamatának talán legnagyobb akadályait a kastélyokkal kapcsolatos információhiány, és a téves vagy félreértelmezett eszmék és tények zavaros halmazai jelentik. A Kastélyainkért Egyesületet olyan szervezetek, cégek és személyek alapították, akik elhatározták: megpróbálnak kitörni ebből a szorító-nyomorító helyzetből. Az 1994-ben, hosszas előkészítés után megalakult non-profit szakmai-társadalmi szervezet kifejezetten a kastélyok – tágabban: a használható történeti épületek – megújításában érdekelt szakmák, hivatalok és szervezetek gyakran eltérő jellegű, de e téren azonos céllal egyesíthető szakmai potenciálját és aktív tevékenységét kívánja összefogni. Az alapítás körül bábáskodott az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, az Országos Idegenforgalmi Hivatal és a nemzetközi kapcsolatokban segíteni kívánó Magyar UNESCO Bizottság is. Tagjai sorába lépett például a „legnagyobb kastélytulajdonos”, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és, annak jeleként, hogy a kastély fogalma nemcsak az épületet jelenti, a természet és környezetvédő Göncöl Alapítvány. A műemlékvédelmi és idegenforgalmi szervezetek mellett egyre több tagunk érkezik a terület- és ingatlanfejlesztő, tervező, speciális kivitelező és más szakmákat képviselő cégek és egyesületek köréből is.

Az Egyesület megalakítását és programjainak alakítását a hasonló céllal alakult nemzetközi szervezetek és kezdeményezések is motiválták, formálták. Francia és angol „kollégáink”, megismerve korábban szinte teljesen ismeretlen értékeinket és látva azok gyors pusztulását, őszinte segítő szándékkal nyújtanak kezet, tapasztalataikat megosztják a kelet-közép-európai kastélyok hivatalos felelőseivel, s próbálnak támogatást és partnereket szerezni az itteni megújuláshoz. Az idegenforgalom és a műemlékvédelem ottani fejlődésének tanulságai alapján azt javasolták, hogy kastélyainkat – akár az ún. minőségi idegenforgalom n9velése, akár befektető partnerek megnyerése érdekében – elsősorban országos, de ami még eredményesebb, regionális csoportosításban mutassuk be, mert csak így lehet a nemzetközi figyelmet felkelteni. A kastélyok megmentésére is csak több lépcsőben lehet esélyünk. E kezdeményezés nyomán ma már nemzetközi együttműködés kezd formát ölteni a nyugat-európai és az ún. visegrádi országok – Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország – „kastélyos” szervezetei között. A Kastélyainkért Egyesület céljai között kiemelten szerepel e kapcsolatrendszer fejlesztése, mert meggyőződésünk, hogy nyugati társaiktól csak az értékeik nagyobb mérvű pusztulásában különböző kastélyaink az épülő „európai ház” közös kincseit jelentik. Nemcsak az ipar és a mezőgazdaság területén, hanem a kulturális örökség megóvásában is, - ahogy hivatalosan megfogalmazzák – „közelítenünk kell az európai mércéhez”.

Milyen kiemelt célokat tűzött maga elé a Kastélyainkért Egyesület? A fentebb említett általános célok és a még csak tervezett találkozók, szakági és információs szolgáltatások, kiadványok stb. mellett a magyarországi „kastélyturizmus” fejlesztésére kíván koncentrálni. Hozzá szeretnénk járulni ahhoz, hogy az a sajátos vonzerő, amit a kastélyok jelentenek, elnyerje az őt megillető sajátos karakterét, jelentőségét és szerepét a magyarországi idegenforgalom szerkezetében. E cél érdekében két fő szálon fut tevékenységünk. A már felújított, hasznosított kastélyok – múzeumok, kastélyszállók, intézmények stb. – széleskörű megismertetése, látogatóik számának növelése mellett a méltó hasznosításra váró történeti épületek „beruházási célponttá” alakításának, új tulajdonosa vagy kezelője megtalálásának segítését is kiemelt feladatunknak tekintjük. Különösen az új, illetve leendő tulajdonosokat, üzemeltetőket kívánjuk a rájuk váró szövevényes szakmai, jogi-hatósági, pénzügyi és kivitelezési folyamatban segíteni, hidat verni nemcsak a szakmák, hanem a tulajdonosok és a szakhatóságok között is.

A „kastély-turizmus” fejlesztése az európai kulturális idegenforgalom (azon belül is az ún. örökség-turizmus) keretébe illeszkedve, műemlékeink és a hazai idegenforgalom értékeinek, sajátosságainak és lehetőségeinek maximális kiaknázásával képzelhető el. Az Egyesület keretében végzett tevékenység elsősorban a „Közép-Európai Kastélyok Útja” kulturális-idegenforgalmi kastélylánc kialakítása és fejlesztése köré csoportosítható. E program jelentőségét komplexitása és európai-regionális jellege biztosítja, remélhetően képes lesz a vendégek és szakmai befektetők érdeklődését felkelteni és azt kastélyaink felé irányítani. Ez a program és akció-sorozat sikere esetén, a nemzetközi országos és regionális szervezetek és szakhivatalok támogatásával egy országos, illetve nemzetközi kulturális idegenforgalmi minta-projekt szerepét is betöltheti. Jelenleg a programba jelölhető kastélyok kiválasztásának egységes országos és nemzetközi igény- és szempont-rendszerén dolgozunk, magyar részről mintegy tíz kastély részvételére számítunk.

Jelenleg még csak terveink között említhetjük egy igényes kastély-katalógus elkészítését, magyarországi kastélytúra-útvonalak kialakítását, kastélyaink felkeresését segítő térképek szerkesztését és kiadását, az Egyesület és tagjaink beléptetését rangos nemzetközi szervezetekbe és katalógusokba. Díjat szeretnénk alapítani a kastélyaikat legjobban rendben tartó tulajdonosok, üzemeltetők részére. A tennivalók sora szinte végtelen. Hogy mennyit leszünk képesek ebből elérni, az tagjaink és partnereink aktivitásától, együttműködési kézségétől és nem utolsósorban, anyagi lehetőségeinktől is függ. E rövid bevezető ismertető végén azt ígérjük, hogy a Kastélyainkért Egyesület munkájáról a Szalon hasábjain folyamatosan beszámolunk olvasóinknak. A kastélyaink sorsáért tenni kívánó szervezeteket, vállalkozásokat, tulajdonosokat, szakértőket és érdeklődő személyeket pedig szívesen várjuk tagjaink közé.

(Készült 1998-ban.)